A PRIME kutatási szakaszának első eredményei

A kárpát-medencei fiatalok iskolai érdekképviselethez való viszonyát, azzal kapcsolatos elvárásait és hiányérzeteit vizsgálta a PRIME projektje („Promoting and Improving Existing Methods of Youth Participation”).

A kutatás eredményeit Pécsen, 2023. június 15-én tartott konferencia keretében mutatták be. Az élő közvetítésről készült felvétel a Pécsi Tudományegyetem YouTube csatornáján tekinthető meg:

Az „Aktív állampolgárság és részvétel a diákok körében” kutatás az első jelentős, valós tapasztalásokon és véleményeken alapuló adatfelvétel, amely feltárja és értékeli a létező jó gyakorlatokat, valamint összegyűjti a fiatalok – elsősorban a középiskolai tanulók – részvételét támogató pedagógusok, ifjúságsegítők munkavégzéséhez kapcsolódó gyakorlati ismereteit.

A jelenlegi tendenciák feltérképezése megerősítette a Nemzeti Ifjúsági Tanács azon célkitűzését, miszerint azonnal szemléletváltásra van szükség az iskolai és települési diákönkormányzatok működtetésével kapcsolatban.

Magyarország, Szlovákia és Románia 4183 magyar anyanyelvű diákjának és 198 diáktanácsban aktívan résztvevő fiataljának válaszaira alapozva jelenthetjük ki, hogy a diáktanácsokba, diákönkormányzatokba vetett bizalom Magyarországon és a szlovákiai magyar tannyelvű iskolákban alacsony: lényegesen elmarad az igazgatókba és tanárokba vetett bizalomtól. A megkérdezett több mint 4000 tanuló leginkább az osztályfőnökében bízik (ez mindhárom országban 80 százalék körül mozog), míg Magyarországon csak a megkérdezettek 49 százaléka fordul bizalommal az iskolai vagy helyi közösség diáktanácsához. Ez az arány egyik – általunk vizsgált – országban sem emelkedik 65 százalék fölé.  A megkérdezettek szerint Magyarországon és a szlovákiai magyar iskolákban a Diáktanács nem képes hatékony közösségépítőként fellépni, ami a diákönkormányzatiság egyik alapvető feladata lenne. Közel 60 százalék az aránya azoknak a fiataloknak, akik ismernek néhány diákönkormányzati tagot, ez jól példázza, hogy a diákok majdnem felének nincs tudomása arról, kik képviselik véleményüket, jogaikat, az iskola keretein belül.

A kutatás eredményei szerint a diákok nem bíznak abban, hogy képesek lennének az iskolai döntéshozatalt érdemben befolyásolni, bár erre igényük lenne. A diákok és diáktanácsok döntéshozatalba való bevonása – a kárpát-medencei magyar iskolákban – alacsonynak mondható. A diáktanácsok közösségépítő és közösség támogató ténykedését tovább gyengíti, hogy – a rendelkezésünkre álló adatok szerint – a diáktanácsok kommunikációja sem a tanulók sem az iskolák vezetőinek irányába – nem kielégítő. A megkérdezett intézmények megközelítőleg felének van csak valamilyen közösségi média oldala, ahol érdemben tudna kommunikálni az iskola vezetősége diákjaival, és mindössze a diáktanácsok 30 százaléka rendelkezik – például – saját laptoppal, ez utóbbi pedig a rendelkezésre álló eszközök hiányát és a megfelelő, hatékony munkavégzés lehetőségét nehezíti.

A kutatás eredményei szerint a legfontosabb feladat, amelyben a diákok mindhárom országban számítanának a diákönkormányzatokra, az – elsősorban – az érdekképviseleti tevékenység. Ezzel szemben a diáktanácsok és a pedagógusok elsősorban rendezvényszervezőként tekintenek a diákönkormányzatokra és az abban tevékenykedőkre.

A diákokat segítő mentorpedagógusok kiválasztása esetén elsősorban nem a szakmai elkötelezettség az elsődleges, hanem a legfiatalabb, vagy a legkevesebb óraszámmal rendelkező pedagógus, illetve az iskola vezetésének egyik tagja kapja meg a feladatot. Ezen tanárok esetében gyakran megjelenik a halmozott funkciói (pl. osztályfőnök is) is és lehetetlenné teszi a teljes körű figyelem biztosítását.  A DÖK-s tanárok a DÖK-t alapvetően programszervezésben segítő „személyzetnek” tartják.

Az ifjúságsegítők a szabadidő hiányát, a kommunikációs és mentális problémákat, valamint a digitális térben való eligazodás nehézségeit tartják elsőrendűnek. Az ifjúságsegítők alap hozzáállása, hogy segítsék az iskolai DÖK-s tevékenységet, ezért alapvetően nem tesznek különbséget a diákok és a tanárok között, hanem azt vallják, hogy különböző módon kell és lehet őket támogatni, segíteni.

A kutatási szakasz eredményeiről készült részletes tájékoztatót az alábbi oldalon tettük elérhetővé:

Kutatási eredmények